Helikon 2019 1. szám

DOI: www.randomlink.com

Publikálva: 2016.02.12

Timár Andrea: Dehumanizáció: az elkövető alakja az irodalomban, a filmművészetben, a színpadon és a filozófiában

Chantal Delsol: Simone Weil, Hannah Arendt és a gonosz banalitása (Fordította: Marczisovszky Anna)

Szlukovényi Katalin: Egerek és emberek. Gyilkos sztereotípiák Art Spiegelman Maus című képregényében és más művekben

Kálmán C. György: Együttérzés, rettegés, elbeszélés. Zoltán Gábor Orgiájának eszközei

Földes Györgyi: Beigli és főbelövés (Zoltán Gábor: Orgia)

Timár Andrea: Nehéz empátia és fikcionalitás. Jonathan Littell: Jóakaratúak (metakritika)

Kerekes Amália: A Waffen-SS természetrajza. Nyugat-Magyarország, 1945 (Ralf Rothmann: Tavasszal meghalni)

Pap József: Saul, Gyugyu vagy Katatiki? Az egyenruha szerepe a Saul fia című filmben és a modern magyar filmművészetben

Lengyel Imre Zsolt: Irodalmi érték vagy összeesküvés? Erdélyi József önéletrajzi szövegeiről

Gyuris Kata: Az elkövető alakja az apartheidben. Mítosz, szembesítés és megbocsátás Antjie Krog és Pumla Gobodo-Madikizela műveiben

Gálla Edit: Orvosi dehumanizáció Sylvia Plath két versében

Tamás Péter: „Miért kell nekem mániákusokról olvasni?” Dehumanizáció és elkövetői nézőpont Vladimir Nabokov Lolitájában

Farkas Ákos: Csolovek bádogból. Radikális dehumanizáció és a Gépnarancs című regény

Darida Veronika: A dehumanizáció színpadai

Pikli Natália: Átélhető elembertelenedés és totális háború. A diktatúra támogatóinak anatómiája Caryl Churchill Valahol (Far Away) című
drámájában

Székelyhidi E. Johanna: A felismerhetőségig eltorzulva. De- és rehumanizáció Sarah Kane Szétbombázva című drámájában